2010. szeptember 1., szerda

Hazudj, ha tudsz

Egy ismerősöm ajánlására ma elkezdtem nézni egy érdekes sorozatot, a címe Lie To Me. Egy magánnyomozóról szól, akinek a szakterülete a hazugság: az emberek gesztikulációjából, testbeszédéből, a metakommunikációból ki tudja olvasni, hogy valaki mikor mit hazudik, és ezt a képességét csapatával együtt a rendőrség, politikusok és vállalatok megbízásában kamatoztatja. A fiktív történeteken keresztül bemutatott módszerek valódi pszichológiai megfigyeléseken alapulnak, és a készítők olykor ügyesen belecsempésznek olyan kép- és videóhivatkozásokat is, amelyek híres (hírhedt) emberek hazug reakcióit mutatja. Olyan mint a Helyszínelők, csak egy sokkal mesteribb, kifinomultabb szinten, ahol nem az empirikus bizonyítékok összegyűjtésére és tudományos elemzésére fókuszálnak, hanem az Emberre. Tim Roth zseniális a modern szárnyas fejvadász szerepében, ő a két lábon járó poligráf, aki olykor maga is hazudik, de a megfelelő kérdések feltevésével (és egy fejlettebb Voight-Kampff technológiával) az emberi hazugságokon keresztül derít fényt az igazságra.



A téma rendkívül izgalmas, a szereplőválogatás is nagyon jó, és már az első epizódból tanultam két fontos dolgot:

The question is never simply if somebody is lying, it's why.

When you are lying it's hard to tell the story backwards because there is no real memory of what happened.

1 megjegyzés:

  1. Elkezdtuk! Erdekesek az epizodok, lehet beloluk tanulni habar nem kell keszpenznek venni mindent amit a filben mondanak

    VálaszTörlés