Egy kis nosztalgia

a magyar nép zivataros századaiból.

Emlékszem, hétfő este kapcsolgattam a csatornák között, amikor véletlenül leragadtam az RTL-en, ahol épp az elejét vetítették élőben. Mikor kezdtek eldurvulni az események, felhívtam az egyik barátomat Szegeden felébresztve őt, akivel aztán folyamatos telefonkapcsolatban, kapcsolgatva az RTL Klub / TV2 / Hír TV közvetítései között, szörnyülködve, de szinte némán meredtünk a képernyőre, hogy ez is megtörténhet Magyarországon. A felismerés, hogy ez nem egy film, nem egy megrendezett jelenet vagy egy archiv felvétel a régmúltból, hanem ez most történik, fájdalmas és egyben ijesztő volt. Huszonegynéhány évesen talán akkor éreztük először igazán, hogy

valami nagyon elromlott Magyarországon.

És mint azóta tudjuk, ez csak a kezdet volt...

Felocsúdva az előző esti események sokkoló hatása alól, másnap egy felkavaró hangvételű emailt írtam egy barátomnak a történtekről, amit a minap véletlenül megtaláltam. Érdekes volt újra olvasni.

Most ebből közlök részleteket.

A Magyar Televízió székházának ostroma

2006. október 23-a éjjelén (1. rész)

"[...] A tegnapi fővárosi események nagyon lefárasztanak már, elnézést hogyha sérteném a politikai nézeted vagy nagyon nagypofájúnak tűnnék, de herótom van már ettől az egész hülye csürhe népségtől, elegem van azokból az ezrekből, akik csinálják a műsort, meg azokból a milliókból, akik bambán nézik a műsort (élőben vagy otthon). Az egyik része a csőcseléknek tökéletesen beleéli magát, hogy most itt forradalom van (56 ehhez képest párnacsata volt bazmeg), és skandálják a hülyeségeiket, hátha holnap nem kell menni dolgozni, vagy ha kell akkor majd duplaannyi pénzért. Itt tényleg az van bazmeg, hogy néhány száz vagy max. ezer ember, az ABSZOLÚT kisebbség bazmeg azt hiszi, hogy ők képviselnek 10 millió embert, és ha én odamennék és elkezdeném magyarázni, hogy miért nem értek egyet, akkor engem vernének agyon.

Furcsa mód bazmeg minden hősi sebesült elbeszéléséből az derül ki, hogy ő éppen pitypangot szedett az út szélén meg szappanbuborékokat fújt békésen a járdaszigeten, amikor jöttek az őrjöngő rendőrök és hirtelen - minden ok nélkül - agybafőbe verték őket. A nagyobbik része meg ott áll és videózik meg fotóztatja magát egy lángoló szalvéta előtt, hogy legyen majd mit mutogatni az unokáknak, a bátor hőstetteket, hogy "én milyen faszacsávó meg belevalócsajszi voltam", meg hogy "én kimertem menni az utcára, és 1 kilométerről skubiztam az eseményeket", meg "kipróbáltuk a könnygázfüstözést is, nagyon állat volt, folyt a taknyom-nyálam ezerrel" - dehát mint ahogy a magyar (lúzer)mondás is tartja: a részvétel a fontos nem a győzelem (kíváncsi lennék, hogy például Attila, Árpád vezér, Hunyadi János, Dobó István vagy Zrínyi Miklós hogy vélekedne erről...). Ahelyett, hogy egy ilyen gyönyörű napsütéses időben a családjukat egy kibaszott kurva tüntetésre cibálják el, mondjuk elmehettek volna kirándulni a budai hegyekbe, és inkább a szeretteikkel ("szeretteikkel") foglalkoznának legalább egy percig, mintsem hogy a 3 éves gyerek is már azt ismételgeti apuci nyakában ülve, hogy "eekújtad!" [...]

Másrészről meg ott van a Fidesz, akiket mostmár úgy, ahogy vannak, deportálni kellene valami balkáni(bb) országba politizálni - nem igazán veszik észre, hogy itt néhányan európai parlamentáris demokráciát próbálnak megvalósítani, nem pedig arisztokratikus királyságot. Komolyan bazmeg, ezt a kőkemény populista demagógiát, amit a Fidesz rezzenéstelen arccal előad... És a legnagyobb baj, hogy a Fideszesek szerintem annyiszor ismételgették a hülyeségeiket, hogy már el is hiszik ezt a Magyarország utópiát, amit Orbán Viktor teremtett, és folyamatosan próbálja elhitetni az emberekkel, hogy már pedig igenis eljön a magyar Kánaán, csak hinni kell benne. (Minden más nemzet már rájött, hogy nem a Kánaán jön el hozzájuk, hanem nekik kell elmenni a Kánaánhoz, azaz hogy kibaszottul kurva sokat kell az embereknek dolgozni ahhoz, hogy megteremtsék a saját jólétüket...) Ez a Fidesz egyre hasonlatosabb a Hit Gyülekezetéhez, ahol lassan majd Orbán Viktor szavai hallatán transzba esve a földön fognak rángatózni az emberek. Ja és persze legyen népszavazás is a reformokról. ÜGYDÖNTŐ népszavazás persze.

"Mariska néni, akar Ön ingatlanadót fizetni?"

vagy

"Pista bácsi, akar Ön többet fizetni a gázért?"

Igen bazmeg, ez hiányzik ennek a kibaszott kurvaországnak, hogy végre saját kezébe vehesse a sorsát, és végre Ő dönthesse el, hogy mit akar, a parlament meg majd elvégzi a papírmunkát. Ez az ország, akinek a lakossága európai viszonylatban toronymagasan úszik az adósságokban (mert ma már egy átlagos családban minimum 3 hitel van egyszerre), és emellett semmilyen megtakarításuk nincs, ez a pénzügyi analfabétákból álló csőcselék, aki a saját szakmájához is hülye, hogy normálisan és tisztességesen elvégezze a munkáját, nyilván ez a nép, az Isten adta nép mondja majd meg, hogy mi a jó ennek az országnak. Félreértés ne essék, nekem is vannak tartozásaim, csak ellentétben a többséggel én nem állítom azt, hogy egy pénzügyi zsonglőr vagyok, és számomra kurvára nem perspektíva az, hogy ha egyszer lesz kocsim, akkor azt lízingelem; ha lesz lakásom, akkor annak a törlesztőrészletét 2 generáción keresztül fizet(ett)em; ha lesz plazmatévém, akkor az megy áruhitelből; meg majd fel kéne venni egy kis providentes személyi kölcsönt a gyerek tandíjára, amíg nem érkezik meg a diákhitele; meg ha a hó végén elfogyott a fizum, akkor még az C-hitelkeretből tudunk lemenni mínuszba, hogy tudjunk venni valami kaját. Mert hogy a magyar családok túlnyomó többségének ez a természetes, ebben élik az életüket, és sajnos ebbe az életbe nevelik bele a gyermekeiket is. [...]"

A Magyar Televízió székházának ostroma

2006. október 23-a éjjelén (2. rész)

A levél teljes, eredeti változata elolvasható itt.